Nyár a baromfiállományokban: Hatékony lépésekkel a hőstressz ellen

A termoneutrális zóna: a baromfi hőtűrő képességének kulcsfontosságú mutatója

A termoneutrális zóna azt a hőmérséklettartományt jelenti, ahol a madár fiziológiai szempontból komfortos állapotban van, lényeges energia befektetés nélkül képes leadni a szervezete által termelt felesleges hőt, és az energiaforrásai egyensúlyban vannak. A baromfi termoneutrális zónája 15°C és 24°C közötti környezeti hőmérséklettartományba esik.

A hőmérséklet-páratartalom index (THI) a termoneutrális zóna egyik fontos mutatója, a levegő hőmérsékletének és páratartalmának kombinált mérőszáma, amely az élőlények által tapasztalt hőstressz egyik fontos jelzőszáma. A magas THI-értékek nagyobb mértékű hőstresszt jeleznek, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a baromfi egészségét és termelékenységét.

A baromfi elsősorban légzéssel vezeti le a felesleges testhőt. A hosszabb ideig tartó magasabb THI a baromfi fokozott zihálásához vezet, ami azonban sokszor nem elegendő a madarak testhőmérsékletének hatékony szabályozásához. A magas páratartalom akadályozza a zihálás útján történő lehűlést, mivel a levegő már eleve nedvességgel telített, ami megnehezíti a madarak számára a párolgás útján történő hőveszteséget. baromfiknál.

A baromfi élettani változásai hőstressz hatására

• Oxidatív stressz: A hőstressz korlátozza a szervezet azon képességét, hogy a szabad gyökök termelődését antioxidánsokkal semlegesítse. Az oxidatív stressz károsítja a sejteket, a fehérjéket és a DNS-t, ami a sejtfunkciók és szöveti funkciók károsodásához, és a betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezet. A baromfiállományoknál mindez gyengébb immunválaszokat és magasabb elhullási arányt eredményezhet.

• Sav-bázis egyensúlyhiány: A hőstressz felborítja a baromfi normál sav-bázis egyensúlyát azáltal, hogy megváltoztatja a vér és a szövetek pH-értékét. Ez az egyensúlyhiány metabolikus acidózishoz vagy alkalózishoz vezethet, ami károsítja az anyagcsere-folyamatokat és az enzimaktivitást. Mindez hatással van a madarak általános egészségi állapotára, ami csökkent termelékenységhez és a fertőzésekkel szembeni fokozott sebezhetőséghez vezet.

• Légzőszervi alkalózis: Hőstressz során a baromfi a felesleges testhő levezetése érdekében növeli légzési sebességét (zihálás), ami túlzott szén-dioxid-veszteséghez vezet. Ez légzőszervi alkalózist okozhat, egy olyan állapotot, amikor a vér pH-ja túlságosan lúgossá válik., ami izomremegést, általános gyengeséget és a szövetek oxigénellátásának csökkenését eredményezheti, tovább növelve a madarak stressz-szintjét.

Viselkedésbeli változások:

• Csökkent takarmányfelvétel: A baromfik a magas hőmérsékletre reagálva csökkentik a takarmányfogyasztásukat, mivel az evés további testhőt termel. A csökkent takarmányfelvétel nem megfelelő tápanyagfelvételhez vezet, ami hatással van a brojlerek növekedésre, a tojástermelésre és a madarak általános egészségi állapotára, súlycsökkenést és rossz testkondíciót eredményezve.

• Fokozott vízfelvétel: A hőstressz hatásainak ellensúlyozására a baromfi növeli a vízfogyasztását, hogy lehűtse a testét. Bár a fokozott folyadékbevitel előnyös, ez az elektrolitok szintjének hígulásához is vezethet, ami a testfunkciókat befolyásoló egyensúlyhiányt okozhat. A fokozott ivás annak a jele, hogy a madarak hőstressznek vannak kitéve, és küzdenek a homeosztázisuk fenntartásáért.

• Kevesebb mozgás: A hőstressz alatt lévő madarak hajlamosak csökkenteni a fizikai aktivitásukat, hogy energiát takarítsanak meg és minimalizálják a hőtermelést. A csökkent mozgás azonban rossz keringéshez, csökkent izomtónushoz és a lábproblémákhoz, vagy a hosszas ülésből eredően sebek kialakulásának fokozott kockázatához vezethet.

• Felemelt szárnyak: A madarak felemelik a szárnyaikat a testüktől távolabb tartva azt, hogy fokozzák a testük körüli légkeringést és elvezessék a hőt. Ez a viselkedés a súlyos kényelmetlenség és stressz jele. Bár a szárnyak felemelése segít hűteni a madarakat, ugyanakkor potenciális sérüléseknek és bőrproblémáknak is kiteszi őket.

Termelési paraméterek csökkenése:

• Takarmányhasznosulás csökkenése: Az FCR azt a hatékonyságot jelenti, amellyel a madarak a takarmányt testtömeggé alakítják. A hőstressz csökkenti ezt a hatékonyságot. A rossz takarmányhasznosulás azt jelenti, hogy több takarmányra van szükség ugyanannak a súlygyarapodásnak az eléréséhez, ami növeli a termelési költségeket és csökkenti a baromfitartók jövedelmezőségét.

• Csökkent testtömeg: A csökkent takarmányfelvétel és a rosszabb hasznosulás miatt a hőstressznek kitett madaraknál gyakran tapasztalható a növekedés elmaradása és a súlycsökkenés. Az alacsonyabb testsúly elhullásokat is eredményezhet, valamint befolyásolja a piaci értéket és a jövedelmezőséget.

• Csökkent hús- és tojásminőség: A hőstressz negatívan befolyásolja a baromfi által termelt hús és tojás minőségét. A brojlercsirkék esetében ez rosszabb textúrájú és magasabb zsírtartalmú húst eredményezhet. A tojótyúkoknál csökkenhet a tojástermelés, a tojások héja pedig vékonyabb lehet, és a beltartalmuk minősége is gyengébb lehet. Ezek a változások csökkentik a baromfitermékek piacképességét és fogyasztói elfogadottságát.

Nyári menedzsment stratégiák a baromfiállományok hűvösen tartásához

A hőstressz káros hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlen, hogy a baromfitartók hatékony, a baromfifélék egyedi igényeihez igazított állománymenedzsment-stratégiákat alkalmazzanak. Nézzünk néhány stratégiát, amelyet a baromfitartók alkalmazhatnak annak érdekében, hogy brojler- és tojóállományuk termelékenységét megőrizhessék a nyári hónapokan is!

Ivóvízmenedzsment:

• Biztosítsunk tiszta, hűvös ivóvizet! A nyári melegben lényeges, hogy az ivóvíz könnyen hozzáférhető és hűvös legyen, hogy ösztönözze a madarakat az ivásra. Érdemes fertőtlenítőszereket használni a vízminőség fenntartása és a betegségek terjedésének megakadályozása érdekében.
• Az itatók számának növelése. Rendkívüli hőség idején érdemes megnövelni az itatóhelyek számát 25-30%-kal, hogy minden madár könnyen hozzáférhessen a vízhez.
• Az ivóvíztartályok árnyékolása. Az ivóvíztartályok árnyékolása vagy leszigetelése segít megakadályozni az ivóvíz felmelegedését.

Istállók, ólak hűtése:

• Energiahatékony szigetelés: A baromfinevelő épületek (beleértve a tetőt is) energiahatékony anyagokkal történő szigetelése biztosítása a belső környezet hűvösen tartását a nyári időszakban. A világos színű tető felszerelése szintén segít az istálló belső hőmérsékletének mérséklésében.
• Árnyékoló szerkezetek: Ha a madaraknak van kijutása külső kifutókra is, érdemes árnyékoló szerkezeteket építeni a szabadtéri kifutók fölé, hogy megvédhessük a madarakat a közvetlen napfénytől.
• Szellőztetés: Biztosítsunk megfelelő szellőzést ventilátorok telepítésével a levegő keringtetése és a meleg levegő eltávolítása érdekében.
• Párásító rendszerek telepítése: A permetezőberendezések vagy párásító ventilátorok hatékonyan segítik az istállók hűtését. Ezek a rendszerek hatékonyságuktól függően akár 5-10 fokkal is csökkenthetik a környezeti hőmérsékletet.

Általános állománymenedzsment:

• Alomkezelés: Az alom naponta 2-3 alkalommal történő átforgatása segít megakadályozni túlzott a hőképződést.
• A túlzsúfoltság elkerülése. Az egy madárra eső nagyobb élettér biztosítja a hőstressz csökkentését és a jobb légáramlás elősegítését.
• A stresszt okozó tevékenységek átszervezése az esti órákra. A hőstressz minimalizálása érdekében a nap hűvösebb időszakára érdemes időzíteni az olyan tevékenységeket, mint az áthelyezés, a szállítás, a csőrkurtítás és a vakcinázás.
• Rendszeres megfigyelés. A madarak egészségi állapotának és viselkedésének rendszeres figyelemmel kísérése és a hőstressz korai jeleinek észlelése segít abban, hogy időben megtehessük a korrekciós intézkedéseket.

Takarmányozás:

• Takarmányozás időzítése: A jobb takarmányfelvételre ösztönzés érdekében a kora reggeli és késő esti órákban érdemes a takarmányt kínálni, amikor a környezeti hőmérséklet alacsonyabb.
• Vitaminok és nyomelemek: Hőstressz idején érdemes a takarmányhoz további 20-30% vitamint és nyomelemet adni. Különösen fontos a C-, E-, B2-, B6- és B12-vitaminok pótlása ebben az időszakban.
• Gyógynövényes takarmánykiegészítők: Egyes gyógynövényekről (mint az Ocimum sanctum, a Withania somnifera és az Emblica officinalis) számos tanulmány kimutatta, hogy hatékonyan csökkentik a hőstresszt és más stresszhatások negatív élettani hatásait baromfiféléknél. Manapság már elérhetők olyan gyógynövénytartalmú takarmánykiegészítők, melyek telepi próbákkal igazoltan segítik a stressz negatív élettani hatásainak mérséklését baromfiféléknél.

A szintetikus vitaminok kiváltása természetes vitaminokkal

Nyáron a hőstressz megnöveli a baromfifélék C-vitamin-szükségletét, mivel a madarak nem képesek elegendő mennyiséget szintetizálni a megnövekedett élettani igények kielégítésére. A C-vitamin döntő szerepet játszik az aminosav- és ásványi anyagcserében, valamint bizonyos hormonok szintézisében. Az oxidatív stressz csökkentésével és az immunrendszer működésének támogatásával segít enyhíteni a hőstressz káros hatásait is, ezért pótlása nyáron létfontosságú.

A C-vitamin mellett az E-vitamin is elengedhetetlen a baromfifélék takarmányozásában a nyári időszakban. Az E-vitamin erős antioxidánsként működik, így védi a sejteket a hőstressz okozta oxidatív károsodástól. Szerepet játszik az immunrendszer működésében is, és segít fenntartani a szövetek integritását, ami kritikus fontosságú a magas hőmérséklet okozta stressz kezelésében.

A természetes vitaminok előnyei

A természetes vitaminok sok szempontból jobbak, mint a szintetikusan előállított formáik. Jobb a biológiai hozzáférhetőségük, mivel természetes formájukban számos kísérővegyület segíti a stabilitásukat és a felszívódásukat. A természetes vitaminok teljes értékű élelmiszerforrásokból származnak, és olyan tápanyagok komplexét tartalmazzák, amelyek szinergikusan hatnak a szervezetben a fő tápanyag hatékony hasznosulása érdekében. Ezzel ellentétben a szintetikus vitaminok izolált vegyületek, melyek nélkülözik a kísérő molekulák hasznos hatásait, így felszívódásuk és stabilitásuk rosszabb lehet. Mindezek okán a természetes vitaminforrások beépítése a baromfitápokba átfogóbb egészségügyi előnyöket biztosíthat, különösen a hőstresszes nyári hónapokban.

Gyógynövényekkel a hőstressz ellen

A természetes E-vitamint, C-vitamint, bioflavonoidokat, valamint antioxidáns és stressztűrő-képességet fokozó hatással rendelkező gyógynövény-kivonatokat tartalmazó gyógynövénytartalmú takarmánykiegészítők használata számos tanulmány szerint elősegítheti a hőstressz káros élettani hatásainak leküzdését brojler- és tojóállományoknál egyaránt.

Az olyan gyógynövények, mint a Phyllanthus emblica, a Withania somnifera vagy az Ocimum sanctum, amelyek néhány ilyen népszerű gyógynövényes készítmény (például a STRESROAK itatófolyadék, az AYUCEE itatófolyadék vagy az AYUVIT-E premix) összetevői között szerepelnek (más természetes hatóanyagok mellett), immunerősítő és antioxidáns hatásukkal fokozzák a madarak hőstresszel való megbirkózásának képességét és a termelékenység fenntartását.

Ezeknek a stratégiáknak az alkalmazása segíthet enyhíteni a hőstressz káros hatásait, így biztosítva, hogy brojler- és tojóállományok a nyári hónapokban is egészségesek és termelékenyek maradjanak!